A felújított szászbonyhai Bethlen-kastély avatása
Nagy János: a magyarság büszke kulturális örökségére, megőrzését kötelességének tartja
A magyarok büszkék arra a kulturális örökségre, amelyet őseik a velük együtt élő népekkel közösen hoztak létre a Kárpát-medencében, ezért megóvását kötelességüknek tartják – hangoztatta Nagy János államtitkár szombaton az erdélyi Szászbonyhán, a kormány támogatásával felújított Bethlen-kastély avatásán.
A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár az értékmentés iskolapéldájának nevezte a Bethlen-család által visszaszerzett, majd az Erdélyi Református Egyházkerületnek (EREK) adományozott kastély megmentését, amelyet a nőszövetség a közösségépítés szolgálatába állított.
Az mondott beszédében felidézte: 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója évében az Erdélyi Református Nőszövetség több mint hatezer aláírást összegyűjtve kérte Orbán Viktor miniszterelnök támogatását a kommunizmus idején államosított, romos állapotban visszaszolgáltatott félezer éves kastély – Árva Bethlen Kata szülőháza – felújításához és közösségi hasznosításához.
A magyar kormány kétmilliárd forintot biztosított a közösségi célkitűzés megvalósításához.
Nagy János megállapította: a nőszövetség az egyház fennállása óta segíti a betegeket, időseket, özvegyeket, árvákat, szegényeket, nagycsaládosokat és gyermekeket, de karitatív szolgálata mellett a kulturális értékek megóvásában és gyarapításában is méltó követője Erdély egykori református nagyasszonyainak.
„Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában a legjobb helyen van történelmi örökségünk. A mi hitünk elválaszthatatlan nemzeti kultúránktól, ami egyszerre múltunk, jelenünk és jövőnk. Tiszteljük mások meggyőződését, ugyanakkor a magunk hitéből jottányit sem fogunk engedni” – mutatott rá a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
A felújított kastély udvarán tartott istentiszteleten Kató Béla, az EREK püspöke hálaadásra bíztatta az Erdély minden tájáról összegyűlt több mint négyezer hívét.
„Annyi mindent kapunk közösségi szinten is. Hiszen beleszülettünk egy családba, a keresztségünk által beleszülettünk az Erdélyi Református Egyházba, s anyanyelvünk következtében beleszülettünk a magyar nemzetbe. Ezzel együtt rengeteg értéknek lettünk a tulajdonosaivá” – fogalmazott az erdélyi református püspök, arra figyelmeztetve hallgatóságát, hogy a közösség csak akkor fog boldogulni, ha annak minden tagja meghozza ezért a maga áldozatát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az avatón arról beszélt, hogy az épített örökség felújításával az erdélyi magyarság nemzeti identitását erősíti, „vigyáz arra, ami az övé”.
Kelemen Hunor köszönetet mondott a kommunisták által 1948-ban kisemmizett, szülőföldjéről elüldözött Bethlen-családnak, hogy fél évszáddal később visszaszerzett történelmi örökségét „nagyvonalú gesztussal, a közösségért hozott családi áldozattal” az Erdélyi Református Egyházkerületnek ajándékozta. Szerinte a templomok, történelmi épületek tucatjait restauráló egyház már számtalanszor bebizonyította, hogy jó gazdája a ráhagyott épített örökségnek.
A szövetségi elnök felidézte: 1989 előtt az erdélyi magyarság intézményeit a kommunista diktatúra kivéreztette, felszámolta, így a rendszerváltáskor a közösség csak az egyházakra, néhány iskolára és az értelmiségiek tenni akarására alapozhatta talpra állását.”Volt valami a mi birtokunkban 1989 decemberében: a hit, az akarás, a szándék, hogy itthon, Erdélyben építsük a mi magyar közösségünket: magyart és közösséget. (.) Az erős közösség nemcsak identitást ad és azt megőrzi, nemcsak normát és irányt mutat, hanem az erős közösség megvéd és befogad. Mi ilyen erős közösséget akarunk építeni itt Erdélyben” – mondta az RMDSZ elnöke.
MTI 2023. október 28., szombat 15:28
Baranyi László, az MTI tudósítója
