Idén tovább nő a hazai úticélok népszerűsége
Miközben 2023 nyarán honfitársaink 64 százaléka nem tervez változtatni a korábbi úticéljain, a megkérdezettek negyede (24%) többet szándékozik a határainkon belül utazni, mint korábban, és csak 8 százalékuk tervez több külföldi utat. Ez derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE KVIK) Turizmus Tanszékének a magyar lakosság 2023-as utazási terveiről, valamint a Balatonnal kapcsolatos véleményéről szóló reprezentatív felméréséből. A Balaton ezen a nyáron is kitüntetett úticélnak számít. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy míg az utazási szokásokban alapvetően nincs változás, addig az utazással összefüggő kiadások terén igen, hiszen idén nyáron a magyarok 37 százaléka nem változtat az utazással összefüggő kiadásain, 30 százalékuk viszont nagyobb összeget tervez utazásra fordítani.
A BGE KVIK Turizmus Tanszéke
nemrégiben reprezentatív felmérést* készített a magyar lakosság 2023-as utazási terveiről, valamint a Balatonnal kapcsolatos véleményéről. Az adatokból többek között kiderül, hogy noha a válaszadók többsége (57%) nem tervezi, hogy változtat utazási gyakoriságán, azok, akik mégis, inkább kevesebbszer kelnek útra (28%). A korábbinál több utazással tízből egy megkérdezett (11%) számol. Az utazások hossza jellemzően (63%) nem változik. A szokásosnál rövidebb utazást a magyarok kevesebb mint harmada (28%), a tavalyinál hosszabb utazást 7%-uk tervez.
A felmérés eredményei szerint a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet eltérően hat az egyes generációk utazási szokásaira. Az 1981 és 1996 között született Y-generáció kiemelkedően magas utazási kedvről számolt be. Az egyes generációk közül ezen csoport tagjai jelölték a legnagyobb arányban (17%), hogy a korábbihoz képest az idén többször utaznak, vagy hosszabb időre kelnek útra (12%). A Boomer-generáció (1946-64 között születettek) tagjaira a legjellemzőbb, hogy kevesebb és rövidebb utazást terveznek 2023-ban, mint korábban. A legidősebb generáció tagjai (az 1945-ben és előtte születettek) változtatnak a legkevésbé utazási szokásaikon.
Ami az úticélokat illeti:
a zászló egyértelműen a belföldi turizmusnak áll. Bár a válaszadók 63 százaléka nem tervez változtatni a korábbi úticélján, a megkérdezettek egy negyede (24%) többet fog a határainkon belül utazni, mint korábban. Csak 8 százalékuk gondolkodik több külföldi útban. Az Y-generáció mindkét kategóriában felülreprezentált (tagjai 31,5%-kal több belföldi és 14,7%-kal több külföldi utat terveznek), a két idősebb és az X generáció úticél-preferenciái nem változnak.
„Örvendetes, hogy a magyar lakosság körében az idén tovább nő a belföldi úticélok népszerűsége: ez a hazai turizmusban és vendéglátásban érintett vállalkozások számára jó lehetőségeket teremt. Felmérésünk alapján tízből négy megkérdezett (37%) nem tervezi, hogy változtat az utazásra szánt kiadásain, a magyarok 30%-a több, 28%-a kevesebb utazással kapcsolatos kiadással számol. Itt is kiemelendő az Y-generáció: közülük csak minden ötödik (21%) gondolja, hogy kevesebbet fog költeni, 36 százalékuk számol nagyobb összeggel. Az eredményekből az is látszik, hogy a gyerekes háztartások jellemzően kevesebb összeget szánnak az idei utazásokra” – magyarázza Dr. Kiss Kornélia, a BGE KVIK Turizmus Tanszékének vezetője.
A felmérésből az is kiderül,
hogy tízből kilenc magyar járt már a Balatonnál, minden második honfitársunk pedig éves legfontosabb nyaralását is töltötte már a magyar tengernél. Ezt erősíti az is, hogy a Balatonra látogatók 70 százaléka négy- vagy több éjszakára érkezik. A megkérdezettek kétharmadában (66%) a Balaton szó pozitív érzéseket kelt. A kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar tenger még mindig elsősorban a nyári utazások célpontja: jellemzően a tó, nyaralás, víz és fürdőzés témák adták az egyszavas asszociációk többségét, de figyelemreméltó a gyerekkor és az emlékek említése is. A magyar lakosságot a Balatonhoz továbbra is kiemelkedően pozitív érzések kötik: negatív szótársításokat a válaszadók csupán 3 százaléka említett.
* Az adatfelvételt a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság végezte 2023 februárjában, 1 000 fős, a hazai felnőtt lakosságra nem, kor és településtípus szerint reprezentatív mintán.
###
A Budapesti Gazdasági Egyetemről
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Magyarország első számú üzleti képzést nyújtó egyeteme, amely az üzleti alapszakok – gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás és gazdaságinformatikus – mindegyikén piacvezető. A BGE 2023 őszén 3 karon, 80 országból érkező 18 000 hallgatóval, nemzetközi környezetben, 11 alap-, 10 mester-, köztük 11 angol nyelvű és 1 angol nyelvű doktori képzéssel várja leendő hallgatóit. Büszkék vagyunk arra, hogy a BGE hazánk 4. legmagasabb jelentkezői létszámú felsőoktatási intézménye között van, és mindhárom karunk az ország 10 legnépszerűbb egyetemi kara között szerepel.
