Rekord született Feldobolyban

506 kilogramm hagyományos szilvaíz készült

Rekordot hozott a VII. Feldobolyi Szilva Napja: a néhány száz lelkes háromszéki település mintegy 1700 látogatót fogadott, miközben hét üstben, közel egy tonna helyi szilvából 506 kilogramm hagyományos szilvaíz készült.

A szilvaízt a régi recept szerint, cukor, tartósítószer, pektin és hozzáadott víz nélkül, fatüzelésű katlanokban és rézüstökben főzték. A munka 11 órán át tartott, a keverésbe pedig a látogatók is bekapcsolódhattak. Így a rendezvény nemcsak a szilvaízről, hanem a régi falusi kalákák hangulatáról és a közös munkáról is szólt.

A rekordkísérletet a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendje felügyelte és minősítette. Az elkészült szilvaíz mennyiségét és minőségét dokumentálták, az eredményeket pedig benyújtják a Magyar Rekordok nyilvántartásába.

György-Tegző Alpár-János, a szervező Feldobolyi Kulturális és Közösségi Egyesület elnöke:

„Ez nem egyszerűen arról szólt, hogy minél több lekvárt főzzünk. Azt szerettük volna megmutatni, hogy Feldobolyon még él az a tudás és közösségi hagyomány, amely generációkon keresztül öröklődött. Az elkészült 506 kilogramm szilvaíz a közös munkánk és a falunk értékeinek jelképe”

A rendezvény fővédnöke, Kelemen Szilárd-Péter, a TDA (Transilvania Development Agency) képviseletében kiemelte:

„Feldoboly példája azt mutatja, hogy egy háromszéki kis közösség is képes saját hagyományaiból olyan eseményt teremteni, amely messze túlmutat a település határain.”

A szervezők szerint a Szilva Napja célja hosszú távon is ugyanaz: megőrizni és továbbadni a hagyományos szilvaízfőzés tudását, közösséget építeni köré, és Feldobolyt felhelyezni Háromszék, Székelyföld gasztronómiai térképére.

Az 506 kilogramm elkészült szilvaízt egyedi emlékcímkével ellátott üvegekbe töltötték.

A rekord hivatalos bejegyzéséhez szükséges dokumentáció összeállítása folyamatban van.
___

FELDOBOLY (Románia, Kovászna megye, Nagyborosnyó község)

Miközben az európai gasztronómia egyre nagyobb hangsúlyt fektet az adalékmentes, természetes táplálkozásra és az archaikus konyhatechnológiai eljárások megmentésére, a mindössze néhány száz fős erdélyi kisfalu, Feldoboly példaértékű választ adott a modern kor kihívásaira. A VII. Szilva Napja alkalmából a település 1700 látogatót fogadott, és egy összehangolt, szigorúan hagyományőrző kísérlet során közel egy tonna helyi szilvából készített el 506 kilogramm sűrű, autentikus, egyedi címkével ellátott szilvaízt.

A folyamatot a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendje felügyelte és minősítette, a hitelesített eredményeket pedig hivatalosan beterjesztik a Magyar Rekordok lajstromába.

A gasztronómiai szempontból kiemelkedő teljesítmény lényege a kompromisszummentes technológiai fegyelem. A modern dzsemekkel és ipari lekvárokkal ellentétben a tradicionális feldobolyi szilvaíz:

– 100%-ban tiszta gyümölcsből készül: sem kristálycukrot, sem zselésítő anyagot (pektint), sem tartósítószert vagy vizet nem adnak hozzá.

– Klasszikus fatüzelésű katlanokban és rézüstökben fő, száraz bükkfa lassan izzó parazsán, amely egyenletes hőleadást és enyhe, nemes füstös aromaréteget biztosít.

– Hét rézüstben párhuzamosan (egy központi 600 kg-os katlanban és hat kísérő üstben) 11 órán át szünet nélkül forgatták a hagyományos fából faragott keverőlapátokat és „vitorlákat”, megelőzve a természetes gyümölcscukor leégését és karamellizálódását.

A folyamat során a gyümölcs a saját levében főve előbb híg „ciberévé” alakult, majd a folyamatos párologtatás révén sűrűsödött be a mélybordóból fénylő feketébe hajló lekvárrá.
A főzés záróakkordjaként a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendjének mestere és a kísérlet gasztronómiai főbírája, Vajda Zsigmond hivatalos állag- és minőségellenőrzést végzett:

1. A lekvárcsepp azonnal megkötött, a 90 fokban megfordított tányéron nem folyt meg, s nem eresztett vízkört.

2. A mért szárazanyagtartalom elérte a kiemelkedő, 68,4–68,5° Brix értéket, ami a tartósítószer nélküli, több évig eltartható prémium szilvaízek garanciája.

„A feldobolyi kísérlet nem egyszerű tömegtermelés vagy fesztivállátványosság volt, hanem a Kárpát-medencei vidéki gasztronómia csúcsteljesítménye” – emelte ki Vajda Zsigmond mester. „A hét üst egyidejű, precíz irányítása, a fa parazsának mesteri kezelése és a több mint
háromszoros besűrűsödési arány azt bizonyítja, hogy a közösség még birtokában van annak az ösztönös és pontos kézműves tudásnak, amely Nyugat-Európában már szinte teljesen eltűnőben van”. – tette hozzá.